Y gerneráció

 A vámpírokat ma már mindenki ismeri, de változó, hogy „honnan”. A médiában gyakran láthatjuk őket. Sorozatokban,/ Buffy, Angel, Moonlight, Tru Blood/, reklámokban / Mazda, Siemens/, számítógépes játékokban /Devil may cry, Bloodrayne/, és 1922 óta a filmvásznon is jelen vannak. Beépültek a köztudatba: klubokban gyakorolhatjuk a vérívást; vagy utálhatjuk őket csoportosan. 

Jó néhány elmélet létezik arról, hogy honnan származnak: vannak, akik szerint már a görög mítoszokban is feltűntek, néhányak szerint, pedig Káin a száműzött testvér volt az első, vérívő kegyvesztett; a legelterjedtebb azonban az az elmélet, miszerint az erdélyi Drakula(Vlad Tepes) a vámpírok ősatyja. Kétségtelennek tűnik, hogy a vámpírmítosz eredete több korra és kultúrkörre vezethető vissza, de szinte valamennyi természeti nép mondavilágában fellelhető, sok esetben állatszerű lényként ábrázolva a vámpírokat.

Mégis, az hogy hogyan érzünk a vámpírok iránt egyéni választás; undorodhatunk tőlük vagy akár szerethetjük is őket. Mi emberek mindig is teremtettünk magunk köré ilyen lényeket, hiszen muszáj kivetítenünk félelmeinket. Ahhoz, hogy egészséges személyiségünk legyen, szükségünk van arra, hogy a saját benső félelmeinket fel tudjuk dolgozni. Ehhez, pedig remek eszköz egy vámpírtörténet, amelyben láthatjuk tudattalan rettegéseinket, szorongásainkat. Aki vámpírkönyvet olvas, vagy a vérszívókról készült filmet néz, nem azt a félelmét dolgozza épp fel, hogy az éj leple alatt megtámadja egyszer egy szörnyeteg, hanem a mindennapi élet legkülönfélébb szorongásai múlnak el egy-egy ilyen történet hatására. A lényeg az, hogy a jó legyőzze a gonoszt, és mindenki nyerje el méltó jutalmát. Az új idők új problémái viszont másfajta szörnyeket kívánnak. Ha megnézünk egy modern vámpírsztorit, abban már nem a vérivás a fő motívum, hanem az, hogy a vámpír szerelmes lesz. Sőt, gyakran az áldozat is beleszeret, netán vámpírrá válik maga is. Hiszen gondoljunk csak bele, ma már nem azon aggódunk, lesz-e elég élelmiszer, hanem azon, megtaláljuk-e a Nagy Őt.

Ahhoz azonban hogy megkapjuk a teljes képet, ismernünk kell a vámpírok külső, belső és extra jellemzőit, tulajdonságait.

Először is a vámpírok nem öregszenek, abban az állapotban marad külsejük, amilyenben átváltoztatásukkor volt. Ezen kívül megjelenésükben gyakran van eltérés az átlagos halandóétól:

• Szemek 

Régről ismer a mondás ami szerint a szem a lélek tükre. A vámpíroknak pedig a kárhozat a lelkük terhére lett. általában a piros /Twiligt,Blade/ szemek telítettséget, agressziót jeleznek, míg a különösen világos/Interjú a vámpírral,Underworld/, macskaszerű szemek az éjszakai vadászatot könnyítik meg. Különleges látásukat a legérdekesebben az Interjú a vámpírral--ban éreztetik.

„Kérdezze az eget, hogy mit lát! Ember ezt nem foghatja fel. A szobor mozdulni látszik, mégis mozdulatlan. A világ megváltozott, mégis ugyanaz maradt. „ Louis de Pointe du Lac

• Fogak:

  A vámpír fogak, vagy ahogy az angolszászok mondják: agyarak, a legállatiasabb része a lénynek. Több funkciós, az első és legfontosabb az áldozat bőrének, ereinek felsértése, hogy az éltető nedűhöz jusson, a másik hogy ellenségét vetélytársát elijessze, és néhány ritka esetben az átalakításnál is szerepet játszanak. A fogak típusa sok szempontból különböző; nemcsak méretük, élességük tér el, de az is hogy ki milyen gyakran „hordja”. Vannak akik csak szükség esetén eresztik ki/Underworld, Tru Blood, Angel/, míg mások örökké nyílt fegyverként hordják./Twilight/

• Bőr:

A vérszívók bőre hófehér; ez persze érthető abból a szempontból, hogy nem mehetnek napra, de elméletben az örök fiatalsággal vállalták azt is, hogy testük ugyanolyan marad örökre, így ez anomália.

Extra: Több elmélet is létezik arról, hogy bizonyos vámpírok miért rendelkeznek külön extra tulajdonságokkal. Az alap képességek közé tartozik az emberfeletti erő, gyorsaság, az érzékszervek éles kifinomultsága,sebezhetetlenség de mind ezeken felül a bölcsek, vámpírmesterek vagy a simán kiválasztottak rendelkezhetnek még ezekkel a tulajdonságokkal: telekinézis, elme manipuláció, repülés, animágia/leggyakrabban denevér alakra/, jövőbe látás, emlékek törlése, pyrokinézis, jövőbelátás.

A vámpírok gyakran emberi érzelmeket produkálnak. Mindig boldogtalanok, hiszen életük csak mások halálán keresztül teljesülhet, másfelől pedig szeretteik sorra halnak meg mellettük, hisz a halandókat nem kímélik az évek.

Itt kell megemlítenem, hogy a vámpírokat négy fő csoportba lehet osztani.

Állatias gyilkológép 

Érző/Csábító/„Vega”

Gonosz/Csábító gyilkos

Maffiózós/csoportban öldöklős

 Filmek során végbemehet karakterchange, de a mészáros nem változik csábítóvá. Sok miden múlik az étrenden, hiszen könnyű azt mondani, hogy miért nem csillapítja szomját több emberből gyakrabban, ha nem tud leállni, vagy épphogy ezzel már át is változtatná/Twilight/. Természetesen vámpír és vámpír között is nagy különbség van étkezés terén, van aki egy este három prédát elfogyaszt/Lestat/,míg másnak elég havonta/Edward/, vagy évente egyszer, de akkor habzsi-dőzsi 30 napon át. Nagyon egyszerűen átugrotta ezt a gondot az HBO új sorozata a Tru Blood, ahol a Japánok felfedezték a szintetikus vért ezért, csak a kicsapongók isznak olyan emberből akik nem hagynák magukat amúgy is.

Hogy miért hagyná valaki hogy táplálkozzanak belőle? Nos több okot is adnak rá a vámpírok. Először is a sorozatban szinte mind kiváló és hihetetlenül szenvedélyes szerető, másfelől ezzel olyan kiváltsághoz is juthatunk, mint az ő vérük ivása ami kis mennyiségben drog, nagy mennyiségben pedig gyógyító hatású. De nem ők az elsők akik a vámpír halandó szexuális kapcsolatokat firtatják; Buffy-nak a vámpírvadásznak két vérszívó szeretője is volt. Gyakorlatilag az összes alkotásban a vámpírhímet és az esendő lányt láthatjuk közösülni, egy külön érdekesség van az Underworld 3-ban, ahol egy vámpír - vérfarkas aktust láthatunk. A vérivás maga is egyfajta „misztikus” orális szex, két szörnyen bűnös élvezetet kapcsolva össze. Az interjú a vámpírral–ban túlmenően az összes eddigi vámpír paráznaságon megjelik még a homoszexualitás és a pedofília is.

Az érzelmi túlfűtöttség gyakran az átváltoztatás oka is, hiszen a vámpíroknak kell egy társ létezésük alatt, és az emberek relatíve gyorsan öregszenek. A filmekben változó, az átalakítás folyamata. Van ahol elég a vámpír harapása, de ennél azért általában bonyolultabb. A leggyakoribb, hogy a vámpírok halálközelire szívják ki a kiválasztott embert és utána megitatják velük saját vérüket.

Három kivétel említésre méltó ami erősíti a szabályt, a Twilight ahol a fogukból kikerülő méreg változtatja át a kiszemeltet; a Tru blood ahol bár rendhagyó a folyamat, mégsem lesz vámpír az emberből, ha „készítője” nem alszik vele egy napot elásva a föld alatt; végül pedig a Rémségek cirkusza ahol a halál beállta után a vérszívó körméből származó mérget áramoltatja a kijelölt ujjperceibe.

Annyira beivódtak mindennapi életünkbe, hogy már különböző paródiák is kifigurázzák a vámpírokat: Drakula halott és élvezi, South Park.

Ha pedig eldöntöttük,akár az interneten fellelhető tesztek alapján, hogy szeretjük-e a vámpírokat, akkor magunkba kell néznünk, irigyeljük őket? Esetleg felkeltik vágyainkat? Vagy egyszerűen gusztustalannak tartjuk őket.